Lanvin Eclat D' Arpège (női)

A mai kor emberének a parfümökről az érzéki örömök és a szerelmi izgatás jut eszébe, holott kezdettől fogva rituális szerepük volt, de alkalmazták különböző terápiákra is. Mindenesetre már a legelső civilizációk használták a kellemes illatokat.

Egyiptomban a parfümtartó edényekről már a Kr.e. IV. évezredből ismerünk adatokat. Az egyiptomiak a parfümöket vallási és temetkezési rítusok alkalmával használták, kultúrájuk esszenciális részévé váltak.

Hamarosan átalakult szerepük, kacérkodásra és szépségápolásra kezdték használni. A felsőbb társadalmi osztályokba tartozó hölgyek édes mandulaolaj, méz vagy fahéj alapú kenőcsöket alkalmaztak, az egyszerű asszonyok pedig mentát vagy kakukkfűt. A Ptolemaioszok uralma alatt kezdtek behozni mirhát az araboktól, a perzsáktól és a kínaiaktól kámfort, Indiából pedig cimetfát.

A zsidók is vallási rituálé miatt alkalmazták a parfümöket: (Kiv. 30,22-25) Az Úr még ezt mondta Mózesnek: "Végy finom fűszereket: 500 sékel finom mirrhát, feleannyi, vagyis 250 sékel jószagú fahéjat, 250 sékel illatos nádat, 500 sékel kassziát - a szentély súlymértéke szerint -, hozzá egy hin olivaolajat, s csinálj belőle szent olajat, illatos kenetet, ahogy a kenetkészítők csinálják. Ezt a kenetet kell felszenteléshez használni."

Végül az egyiptomiak, görögök és rómaiak már a fürdőhöz, ruhájukhoz, még a szandáljukhoz is illatos olajat használtak, nemkülönben lámpásaikhoz, mely nagymértékben terjesztette az illatokat.

A rómaiak már az I. században csináltak rózsavizet, készítőik, a seplasiarii-k nagy megbecsülésnek örvendtek.

Az araboknál az Ezeregy éjszaka meséiben szólnak a rózsavízről, ahol Tighmus meghintette Janshah arcát, hogy felfrissítse.

A XIV. század alkimistái Spanyolországban és Olaszországban kikísérletezték az alkohol tisztításának módszerét, mellyel "tüzes vizet" csináltak. Előbb orvosi célra, majd likőröknek, később parfümöknek használták.

A keresztes lovagok soha nem érzett illatokat hoztak magukkal a Közel-Keletről.

A reneszánsz korban mindenféle pacsmagot készítettek orvosi célból, bár illatuknál többet nem értek.

A kalmárok korában keletről mindenféle fűszer, gumi, balzsam és egzotikus gyümölcs érkezett Velencébe, s azon keresztül Európába. A parfümök és az egzotizmus pszichológiai asszociációját Shakespeare fogalmazta meg a Macbethben: "Arábia minden illata megpuhítja ezt a kis kezet."

1533-tól kezdett foglalkozássá válni a parfümkészítés, először a franciáknál. Az angoloknál Medici Katalin trónralépésével kezdődött mindez, aki Olaszországból magával cipelte személyes illatállományát.

A parfümök használata hamarosan népszerű lett a nép körében, már mosakodni is elfelejtettek az emberek, nem félve a kialakuló betegségektől.

A XVIII. században visszatérő higiéniai igényt az erősödő illatú parfümök követték, még nagyobb virágtartalommal.

A Kölnivíz is erre az időre datálható. Egy bizonyos Johannes-Paulus Feminis, olasz ószeres kezdte árusítani Aqua Mirabilis (Csodavíz). Később Kölnben telepedett meg, s a Kölnischwasser nevet adta neki.

A XIX. századtól a parfümgyártás technológiája hatalmas mértékben kezdett fejlődni. Az illatok kémiai elemzése meggazdagította a parfümkészítők palettáját, s kevésbé költséges anyagokat is alkalmazni kezdtek, pl. a vaníliát.

A XX. században már külön szakmává fejlődött.

A legősibb parfüm formula a bizonyos Kyphi, melyet az egyiptomiak használtak. Összetétele már igen komplex volt, több, mint 60 aromát használtak: méz, bor, mazsola, mirha, sáfrány, jázmin, rózsa, koriander, tömjén, nád, stb. A rómaiaknál a Rhodium, a Metopium, a Narcissimum és a Susinum nevű parfümök emléke maradt fenn, melyeknek alapja rhodoszi rózsa, keserű mandula, nárcisz, valamint az utóbbinak rózsa, méz, sáfrány és mirha volt.

Európában a középkor folyamán használták a pomander-t, egy bizonyos kenőcsöt, melyet különböző edénykékbe helyeztek, s a gazdagság kifejezője volt.

Fülöp-Ágost, francia király a világon először, 1190-ben parfümkészítő társaságnak adott működési engedélyt.

Képzelje el magát egy parfümkészítő műhelyében! Ezernyi üvegcse maga körül. Az üvegcsékben a parfümkészítő minden tudománya: új keverékek, a harmonikustól a megnyugtatóig, az izgatótól a kielégítőig.

A fő alkotóanyagok; az illóolajok és esszenciák természetes alapanyagok, de a flakonok tartalmának nagy része mesterséges, kémiai termék, ám azokat is természetes anyagokból izolálják jórészt.

Különböző technikák léteznek.

A vízgőz használata, vagyis a hidrodesztilláció az egyik. A virágokat, leveleket, magokat, gyümölcsöket, növényszárakat vagy gyökereket kifőzik, vagy megpörkölik és vízgőzzel áteresztik. A növényekből kifő a folyadéktartalom, s az illóolaj, mely jóval könnyebb a víznél, felemelkedik a folyadék (víz) felszínére. Különválasztásuk így igen egyszerű.

A kivonás egy olyan procedúra, melyet a legtörékenyebb anyagoknál alkalmaznak. Beáztatnak egy növényt, vagy annak a virágát egy oldószerbe, hexánba. Az illatos növények illóolajai és viaszai ennek hatására kioldódnak. Az oldat kiválasztódik a párolgás hatására, s péppé, masszává válik, melyet szakmai nyelven szilárdnak (concrete) neveznek, s azt rögtön alkohol segítségével intakt viasszá alakítják vissza. Végül a desztilláció különválasztja az illatanyagot az alkoholtól; az alkoholos oldatot felmelegítik egészen az alkohol párolgási hőmérsékletéig. A kialakult folyadék sűrű és viszkóz: ez az illóolaj. Mindennek persze nagy anyagfelhasználása van, pl. a rózsa esetében: 2-5 tonna rózsasziromból 1 kg rózsaolaj lesz.

Illatosítás (enfleurage=zsír-illatosítás), vagy abszorpció (elnyelés, felszívás). Az egyik legősibb technika, bár már nem használják, mert túlságosan költséges. Ma az extrakcióval, kivonással helyettesítik. A virágokat kiterítik egy zsírral borított káderre, mely így magába szívja a folyékony virágillatot. A zsírt ezután alkohollal keverik össze, minekutána kioldódik az illatanyag.

Végül a kisajtolás technikáját kell még megemlítenünk, melyet bizonyos gyümölcsöknél, mint a citrom vagy a bergamotta használnak.

Virágok - kamilla, rekettye, szalmavirág, jázmin, levendula, mimóza, nárcisz, narancsvirág, rózsa, tubarózsa, ylang-ylang.

Levelek, növényszárak - fekete üröm, bazsalikom, citromfű, tárkonyüröm, eukaliptusz, muskátli, babér, menta, mirtusz, pacsuli, rozmaring, zsálya, ibolya.

Déligyümölcsök héja - bergamotta, keserűnarancs, citrom, mandarin, narancs, grapefruit.

Fák, kérgek, ágak - rózsafa, nyírfa, fahéj, cédrusfa.

Gumifélék és gyanták - sziámi benzoé gyanta, bodorrózsa, tömjén, galbánumgyanta, mirha, Herkules-gyökér.

Mohák - különféle zuzmók, tölgyfazuzmó.

Gyökerek és rizómák - gyömbér, írisz, vetivergyökér.

Magok - ánizs, paradicsommag, szegfűszeg, koriander, kömény, Tonkabab, boróka, vanília-hüvely, szerecsendió, paprika, bors.

Ezek közül csupán négyfélét alkalmaznak.

A szürke ámbra - az ámbráscet gyomrából kiszedett kavics alakú képződményből készítik, abból is néhány kg alapanyagból egy-két dkg anyag használható fel.

A pézsma - Ázsia hegyvidékein (Tibet, Himalája) található.

A cibetmacska - Etiópia vadmacskája.

A kasztoreum - a hódok egyik fajtája.

Kikészítésük módját nem kívánatos részletezni, ezen állati anyagokat azonban már nem, vagy igen ritkán alkalmazzák.

A parfüm, ha titokzatos illatú és ipari titkokat rejteget is, mégsincs akadálya, hogy lerántsuk róla a leplet.

Must de Cartier - 1981-ben alapított, keletet idéző parfümcsalád. Növényi illóolajat, állati illatanyagot és balzsamszerű tónust is hordoz. Egyik alkotóeleme a Hedion ® , a -iont tartalmazó molekulákból álló, metil-hidrogén (Firmenich-termék), mely jázmin illatú, kakukkfű hozzáadásával semlegesítik. Második alkotóeleme a Galaxolid ® , benzollal aromásított pézsmaolaj, amit 1948-ban fedeztek fel a Givaudan cégnél. Harmadszor pedig a balzsamhatást cédrusolaj-acetátból és szantálfa keverékéből hozták létre.

L'Air du Temps (Nina Ricci, 1948) - legfontosabb alkotóelemei a bergamotta és a rózsafa. A parfüm szívében egy csokor jázmin, rózsa, gardénia és orgona. Utolsó alkotóelemei, melyek szegfűillatot adnak neki, a pézsma és a szantálfa. Komponensei három csoportra oszthatóak: a vanília, a lenolaj és a paprika.

Eau sauvage - Korunk legnagyobb parfümmesterei közé tartozik Edmond Roudnitska. 1966-ban készítette ezt a parfümöt. Alapjában véve férfi parfüm, de most már készül mindkét nem számára. Alapja a kölnivíz, amelyet Roudnitska a Hedionnal detektált, amellyel együtt diszkrét és kellemes illata lett. Vadságát az eugenol (szegfűszeg) és a benzilszalicilát, valamint az ylang-ylang és az isoeugenol adja meg.

N° 5 - Chanel híres parfümét Ernest Beaux 1921-ben alkotta. Titokzatos illatát a jázmin, rózsa és az ylang-ylang adja, melyek szintézisét metilionokkal és aldehidekkel oldotta meg. A szantálfa, vanília, izoeugenol és a pézsma kellemes hatását kelti.

Ismerjük be, egy új parfümnek nevet adni nem könnyű feladat. Természetesen egy zseniális ötlet elég hozzá, de mindemellett a név egy determinált üzenet a vevőhöz. A névnek a parfüm valóságos, egyedi kirakatának kell lennie. A parfüm neve jelzi annak típusát - Opium, egy erős parfümöt fémjelez; Fleur d'eau, a leglágyabb törékenységet jelzi -, mind más-más nőtípus - Farrouche, Chipie vagy Anouchka - nem ugyanazokhoz a kliensekhez szól.

A parfümnevek kitalálói nagy, egyetemes témákat kell, hogy megszólaltassanak. A legkedveltebbek a szerelem, az érzékiség, az erotizmus, vagy a romantika: Caline, Darling, Loving you, Pleasures.

A nők szeretik isteníttetni magukat: Femme, Féminité du bois, Loulou, Madame, So pretty, Diva, Miss Dior, Parfum d'elle... Kevésbé szeretik viszont, ha nem mozgatják meg fantáziájukat: Deci-Delá, Cabotine, Chipie...

Más megközelítésben. A Fleur d'eau, Fleur de fleurs, Fleur de rocaille, Fleur de Weil, Jardins de Bagatelle, Sun Flowers... a virágokat, a parfümök alapanyagát idézik meg, ugyanakkor szimbolizálják a fiatalságot, az ártatlanságot is. A víz témája is nagyon divatos mostanában. Eau belle, Eau de Dali, Acqua di Gio, Niagara...az átlátszóságot, a könnyedséget, a tisztaságot jelképezik.

Kelet, az egzotizmus, az utazás álomba ringatnak: Shalimar, Fidji, Amazone, Kouros, Ysatis, Bízance, Samsara, Kashâ ya, Nilang...stb.

A tiltott, a szemérmetlen, a provokáló szintén befolyásolja az embereket: Audace, Divine folie, Fantasme, Insersé, interdit, Insolence, Obsession, Opium, Poison, Égoiste.

A kaland, az érzékiség éjszakája megihleti a tervezőket: Drakkar noir, Énigme, Magie noire, Talisman, Nocturnes, Nuits indiennes...

Bizonyos parfümök Párizst kedvelik, a parfümök fővárosát: Paris, Rive gauce, Champs-Élissées.

Coco Chanel volt az első, aki egy számmal nevezte el parfümét: N° 5. Később követték őt: 1000, Le dix, First, Azarro 9...

Igen kedvelt a nevek, iniciálék használata: Coco, Dali classique, Fath de Fath, Ferré by Ferré, Givenchy III, Jean-Paul Gaultier, KL, Nina, Oscar de la Renta, Paco, Weil de Weil, Y...

A Dior-ház önistenítő vágyait még jobban igyekszik kielégíteni: Miss Dior, Diorama, Diorissimo, Diorling, Diorella, Dioressence..

Banális dolog, de egy jól megtervezett üveg, vagy kristály szimbolizálva a parfüm lelkületét, egy bál, egy világi estély, egy velencei karnevál gondolatát juttatja eszünkbe. A tervezők a legelegánsabb, legvakmerőbb, legmeglepőbb flakonok tervezésében is rivalizálnak.

Az üvegcsék annál vonzóbbak, minél mágikusabb a formájuk, színük, anyaguk. A művészet új tárgyaivá váltak, luxuscikkek készítői tervezőjük. Jean-Paul Gaultier 1993-ban egy kis bőrszínű üveget bőrszíjakkal övezett hölgyformára tervezett. Schiaparelli (1937) Shocking nevű parfümének üvege egy ibolyaszínű szalaggal, mint egy stólát viselő nő jelenik meg. Fején (a kupakja) egy sokszínű, virágos gallyat visel. Az Escada Acte 2 (1995) sziluettje egy keresztbe tett lábú nőt jelenít meg.

A flakonok néha elrugaszkodnak a mindennapi világtól. A Poison (C. Dior, 1985) egy sötét alma formáját ölti: a nő "ráharaphat", hogy megtalálja hercegét...

A váratlan flakonformák tervezésére a parfümkészítők néha művész géniuszokat kérnek fel, mint pl. a szürrealista festő és szobrász Salvador Dalit. A Dalissime (1994) igen meglepő formájú: egy hatalmas női száj egy gömb formájú alapon, fölé helyezve egy orr, s mindezt megkoronázza egy oszlop formájú kupak.

Néhány ékszerész-parfümös üvegcséje igen nevezetes. A Boucheron 1994-ben prezentálta a Jaipur-t, egy karkötő-flakonban. Formáját a Nauratan nevű, indiai eredetű ékszerük inspirálta, melynek közepén egy zafírkő helyezkedik el. Van Cleef & Arpels egy ékkövekkel kirakott órát szimulált (Gem, 1997).

Vannak flakonok, melyek valóságos üvegépítmények: Parfum de peau (Montana, 1986), Knowing (Estée Lauder, 1988), Fleur d'eau (Rochas, 1996). Ez utóbbi például egy mozgó nő, aki megérint egy megmunkálatlan üveget.

Az üvegek színének megválasztása szintén a készítőiktől függ. Az arany szimbolizálja a gazdagságot és a luxust, de ugyanígy a ragyogást, az életkedvet. Egy pár példa közülük: Sublime (J. Patou, 1992), Dolce Vita (C. Dior, 1995), Poeme (Lancô me, 1995).

Egy parfüm kiválasztása személyes és szubjektív cselekedet. A parfümök osztályozása, szag-családokba osztása az egyetlen használható módszer a választáshoz.

A parfümlisták (női és férfi) manapság a piacon egyre gyarapodnak. Osztályozni kell őket, mert a professzionális és egyszerű vásárlók sem tudnak eligazodni közöttük. Ennek érdekében jött létre a Société Franç aise des Parfumeurs (Francia Parfüm Társaság). Első kiadványuk 1984-ben jelent meg, bár csak a női parfümökre koncentrálódott, 1990-ben integrálták hozzá a férfi parfümöket, melyeknek akkor már számos fajtája létezett. Jean Kerléo, Jean Patou parfümkészítőjének igazgatása alatt a specialisták kidolgozták a hét olfaktív (szag-) családot.

1. A hesperidák (hesperidés): hespéridé (Eau fraiche, C. Dior), hespéridé floral chypré (Ô de Lancome, Lancome; Eau sauvage, C. Dior), hespéridé épicé (Cacharel pour homme, Cacharel), hespéridé boisé (Armani, Giorgio Armani), hespéridé aromatique (Eau de Courréges, Courréges).

2. A virágok (floraux): soliflore (Diorissimo, C. Dior), soliflore lavande (Pour un homme, Caron), bouquet floral (Joy, Jean Patou; L'Air du Temps, Nina Ricci; Anais Anais, Cacharel; Trésor, Lancome), fleuri vert (Fidji, Guy Laroche; N° 19, Chanel), fleuri aldéhydé (N° 5, Chanel; Loulou, Cacharel), fleuri boisé (Fahrenheit, C. Dior), fleuri boisé fruité (Eternity, Calvin Klein; Kenzo, Kenzo), fleuri marin (Escape, Calvin Klein).

3. A páfrányok (fougeres): fougere (YSL, Yves Saint-Laurent; Jicky, Guerlain), fougére ambrée douce, fougére fleurie ambrée (Brut for men, Fabergé), fougére épicée (Monsieur Rochas, Rochas), fougére aromatique (Azzaro pour homme, Loris Azzaro; Drakkar noir, Guy Laroche), fougére fruitée (Escape for men, Calvin Klein).

4. A ciprusok (chypré): chypré (Pour monsieur, Chanel), chypré fleuri (Ungaro pour homme, Ungaro), chypré fleuri aldéhydé (Caléche, Hermés; Knowing, Estée Lauder), chypré fruité (Femme, Rochas), chypré vert (Givenchy III, Givenchy; Miss Dior, C. Dior), chypré aromatique (Kouros, Yves Saint-Laurent), chypré cuir (Montana, Montana; La nuit, Paco Rabanne).

5. A fák (boisé): boisé (Vétiver, Carven), boisé conifére hespéridé, boisé aromatique (Xeryus, Givenchy), boisé épicé (Vétiver, Guerlain; Égoiste, Chanel), boisé épicé cuir (Acteur, L. Azzaro), boisé ambré (Patou pour homme, Jean Patou), boisé marin (Kenzo pour homme, Kenzo), boisé fruité (Féminité du bois, Shiseido).

6. Az ámbrák (ambré): ambré fleuri boisé (Samsara, Guerlain; Jean-Paul Gaultier, Jean-Paul Gaultier), ambré fleuri épicé (L'heure bleue, Guerlain; Poison, C. Dior), ambré doux (Shalimar, Guerlain), ambré hespéridé (Habit rouge, Guerlain), semi-ambré fleuri (Opium, Yves Saint-Laurent; Coco, Chanel; Sublime, Jean Patou), ambré boisé.

7. A bőrök (cuirs): cuir (Bel ami, Hermés), cuir fleuri, cuir tabac.

A legvásároltabb parfümök repertoárja szabályozva van. A parfümkészítő társaságok kiagyalják a maguk "Top 10" és "Top 20" nevű listáját, azzal a mesével, hogy "segítsenek a vásárlónak a választásban."

Nemzetközi parfümkészítő csoportok

1/ Estée Lauder - az amerikai parfümgyár ötven éves. Ma már uralja a világpiacot. Az amerikai márkák mind ebbe a csoportba tartoznak: Cliniquee, Presciptire, Aramis. Termékeiknek majdnem több, mint fele parfüm, termékeik 40%-a jut el Európába.

2/ L'Oreal - francia kozmetikai cég, a Lancô me, Ralph Lauren, Cacharel, Guy Laroche, Giorgio Armani, Paloma Picasso, Lanvin és a Gemey márkákat forgalmazza. Termékeiknek csupán 12%-a parfüm.

3/ LVMH (Louis Vuitton - Moë et - Henessy) - luxuscikkeket gyártó francia cég, Christian Dior, Guerlain, Givenchy, Kenzo, Céline, Christian Lacroix, Loewe termékeket forgalmaz. Termékeik 11%-a parfüm.

4/ Unilever - Calvin Klein, Elisabeth Arden, Karl Lagerfeld, Nino Cerruti, Valentino, Liz Taylor, Jean-Louis Scherrer, Chloé és Fabergé márkákat forgalmaz, melyeket mind felvásárolt az angol-holland mamutvállalat. Éves forgalmuk 252 Mrd FFs, melynek csupán 2%-a parfüm.

5/ Sanofi - Elf Aquitaine - a Sanofi gyógyszergyár, melyet az Elf Aquitaine olajfinomító csoport vásárolt fel, Yves Saint-Laurent, Nina Ricci, Van Cleef & Arpels, Roger & Gallet, Oscar de la Renta, Fendi és Yves Rocher parfümei fölött is rendelkezik. A francia multinacionális társaság évi bevétele 207 Mrd FFs, melynek 2%-a parfümtermék.

6/ Chanel - Az egyetlen cég ma, amely még független, de hozzá tartozik a Bourjois. 1924-től a Wertheimer család tulajdona, termékeik fele Chanel-parfüm.

7/ Procter & Gamble - Az amerikai multinacionális mamutvállalat a Giorgio Beverly Hills, a Laura Biagiotti és a Hugo Boss termékeket vásárolta meg, mely jövedelmének 1%-a.

8/ Shiseido - Jean-Paul Gautier és Issey Miyaké márkáit forgalmazó japán cég, mely jövedelmének 3%-át teszi ki.

A parfümök készítői

A franciák fenomén ötletnek tartják, hogy alkohol alapú parfümöket már gyermekeknek is készítenek. Ez az üzletág tíz éve virágzik, s teszi tönkre a gyerekek bőrét. Az első ilyen készítményt Clayeux kísérletezte ki, melyet Maelle névre keresztelt, azóta 6 millió Ffs-t keres vele évente.

Kapva ezen a parfümkészítők és illatszergyártók sorra piacra dobták termékeiket: P' titsenbon (Jacadi), L'eau des petits és L'eau des grands (Agnes B.), Babar, Mickey, Mille sabords de Tintin (Shao Ko), Petit Guerlain (Guerlain).

Gyermekillatok... - A gyermekeknek készült parfümök általában diszkrét, gyümölcs és virágillatúak. Legtöbbször a grapefruitot, citromot, mézet, levendulát, ibolyát, mimózát, rózsát utánozzák.

Parfümnevek - A legjobban jövedelmező termékek az ismert rajzfilm, képregény és gyermekfilmek hőseinek nevét veszik fel: Pimpernelle, Pocahontas, Aladdin, The Lion King.

A 12-18 éves korosztály - nevezetesen a lányok - külön adalékát teszi ki a parfümpiacnak, amely már egyáltalán nem mikropiac. A nekik készülő ruhák gyártói gondoskodnak a hozzá illő illatokról is: Anais Anais (Cacharel), Une touche de Naf-Naf (Naf-Naf), Oui Non (Kookai), Cherry-chéries, 7e ciel, Midnight star (Un monde nouveau).

A parfümök egyetemes nyelve

A franciák megideologizálják a parfümök használatát, a világ gúnyával szemben - köztudott, hogy ők mosakodnak a legkevesebbet -, mindemellett történelmi hagyományaik is vannak erre a Napkirály óta.

Úgy gondolják, nagy hibát követ el az, aki nem tudja megkülönböztetni egy virág illatát a borétól, egy rózsaparfümöt valami mástól, mi több, valami harmadik félét is közéjük kever.

A modern analízisek a gáz-fázisú chromatográfia segítségével a spektométerek igénybevételével, gyakorlatilag egy szaglószerv által az illatokat molekuláira bontja, kb. 100.000 illatot különböztetve meg. De még a bioszintetikus sémák által is egyszerűen kimutatható egy illat akár virág (jázmin, rózsa...), akár gyümölcs (szőlő, s annak bármelyik fajtája).

Még meglepőbb az a megfigyelés, hogy a legparányibb illómolekulák (amelyeket akár a rovarok világában létrejövő pheromonok között fedezhet fel az ember s melyek között egyesek örömüket lelik) különböző magvak illóolajaiban vannak jelen természetes formában, de megtalálhatók a komlóban is. Vagy például a fakérgeken parazitáskodó hímbogarak, az Ips typhographus-ok ugyanezt a molekulát termelik. A lódarazsak (Vespa crabro) szintén pheromonokat bocsátanak ki vészjelzés gyanánt. És ez még mindig csak egy molekula. Például az öt szénatomos alkohol:

Néha egyazon molekula különböző értéket hordoz egyetlen közegen belül.

Egy-egy illatot egy-egy ember különböző okok miatt kedvel, visel a bőrén. Nem meglepő a parfümboltok bőséges kínálata, hiszen az illatok kavalkádjából az ember egyéni döntése alapján, személyes befolyásoltsága révén, s majd mindig megelégedve kerül ki. Az illatok diadalmenete nagyon régen elkezdődött, s tömérdek változata révén talán soha nem is ér véget.

Forrás: Lévai László

IRODALOM

Braillé E. és Laroze C., Le livre du parfum, Paris, Flammarion, 1995.

Chastrette M., L'art des parfums, Paris, Hachette, 1995.

Pavia F., L'univers des parfums, Paris, Solar, 1995.

P. László és S. Riviere., Les sciences du parfum, Presses Universitaires de France, 1994.